diák meló 2009.07.29. 10:19

munkajog

forrás: http://www.dashofer.hu/termekcsoport/munkajog?cid=64980&wa=ehumkul&utm_source=MailingList&utm_medium=email&utm_content=info%40donteselokeszites.hu&utm_campaign=CEB_ehum_kulon0901

2009.07.23. 10:05

Ha nyár, akkor – ha szűkebb keretek között is – diákmunka. Ismét aktuális tehát, hogy röviden foglalkozzunk a diák (tehát nappali rendszerű képzésben résztvevő) tanulók, illetve hallgatók foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekkel, ezen belül is a foglakoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségekkel.

Ami a kérdéskör munkajogi részét illeti, arra csak röviden térünk ki. Emlékeztetőül:


Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt, amihez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.

Amennyiben a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez munkát (pl. megbízás), a jogviszony létesítésére az előzőekben említett szabályokat, valamint a fiatal munkavállalók alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Persze gyakran találkozhatunk (pl. reklámokban) jóval fiatalabb gyermekekkel is. Ez azért lehetséges, mert tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatható.

A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Alkalmazása esetén több korlátozást is figyelembe kell venni. Így például a fiatal munkavállaló:
• munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet,
• esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani,
• ha a napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani,
• a napi pihenőidejének legalább a tizenkét órát el kell érnie,
• éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe.

Ezek után nézzük a bevezetőben említett témával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.

Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség vonatkozásában a diák munkavállalókra vonatkoznak-e speciális szabályok?

Nem. A diák munkavállalók biztosítási kötelezettségét is az általános szabályok szerint bíráljuk el és - annak fennállása esetén - járulékalapot képező jövedelmük után az általános szabályok szerint fizetjük meg a járulékokat: a 29%-os társadalombiztosítási járulékot, a 9,5%-os nyugdíjjárulékot és a 6%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást.

És, ha diákszövetkezet tagjáról van szó?
A diákszövetkezet nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató tagjára a biztosítás nem terjed ki, így utánuk a diákszövetkezetnek járulékot fizetnie nem kell.

Mi a helyzet a nyári szakmai gyakorlatra fogadott diákokkal?

A nyári szakmai gyakorlat nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, így az érintett tanulókkal kapcsolatban semmilyen társadalombiztosítási kötelezettség sem keletkezik.

és, ha díjazásban részesülnek?

Biztosítási kötelezettség hiányában az esetleges díjazás után járulékot fizetni nem kell. Az említett tanulók díjazása az Szja.tv. 3. § 72. alpontja értelmében
• szakképző iskolai tanuló esetén a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20%-áig, míg
• felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója esetén a minimálbér erejéig
adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Az e feletti rész után terheli a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás.

….és, ha tanulószerződéssel rendelkező diákról van szó?

A tanulószerződéssel rendelkező diákra a képzési idő teljes tartama alatt - így a nyári szakmai gyakorlat idején is - kiterjed a biztosítás. Ennek megfelelően a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint meg kell utána fizetni a járulékokat.

Kell-e magánnyugdíj-pénztári tagságot létesítenie a szünidei munkával összefüggésben a diáknak?


E tekintetben szintén az általános szabályok szerint járunk el. Azaz, ha valaki első ízben létesít nyugdíjbiztosítási jogviszonyt és még nincs 35 éves, akkor bizony kötelező magánnyugdíj-pénztárat választania.

Foglalkoztatható-e diák AM könyvvel?

AM könyvvel mindenki foglalkoztatható, aki a Munka Törvénykönyve szerint munkavállaló lehet, sőt a jogszabály a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldiek számára is lehetővé teszi az AM könyv kiváltását.

Elveszíti-e a későbbiekben a START kártyára való jogosultságát a nyári szünetben létesített munkaviszonyára tekintettel a diák munkavállaló?

START kártyára - egyéb feltételek megléte esetén - az a fiatal jogosult, aki a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. Az idevonatkozó rendelkezések szerint (2004. éci CXXIII. törvény 3.§-ának (3) bekezdése) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.

Betegsége esetén jár-e táppénz a diák munkavállalónak?


Tekintve, hogy az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is igen. Sőt, ha 18 év alatti munkavállalóról van szó, akkor a táppénz a folyamatos biztosítási időnél hosszabb időtartamra is megilleti.

Van-e különbség a nappali tagozaton, illetve levelező vagy esti tagozaton tanulmányokat folytató hallgató foglalkoztatása során a társadalombiztosítási kötelezettségek tekintetében?

Nincsen, a kötelezettségek munkavállalás esetén azonosak. Vállalkozóként (egyéni vagy társas) viszont különbséget kell közöttük tennünk, hiszen a nappali rendszerű képzésben résztvevők csak a tényleges járulékalapot képező jövedelmük (kivétjük vagy tagi jövedelmük) alapján kötelezettek járulék fizetésére, tehát nem terheli őket a minimum járulékfizetési kötelezettség.

Széles Imre

A bejegyzés trackback címe:

https://diakmelo.blog.hu/api/trackback/id/tr351275160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.