Több mint 200 000 diák vállal alkalmi munkát. A fővárosban több mint tízszeres túljelentkezés is lehet egy munkára. Az áprilistól hatályos új törvényi szabályozás a diákokat védi.

Több százezer magyar diák keres idén is munkát a nyári szünetben, hogy pénzt gyűjtsön tanulmányaira vagy csak a nyári szórakozásra. A helyzetük nem egyszerű: a szakértők szerint például Budapesten akár tízszeres is lehet a túljelentkezés egy-egy keresett munkára. Előnyben pedig azok vannak, akik év közben is dolgoznak, velük töltik fel első körben a helyeket.

A fiatalok döntő többsége a különböző iskolaszövetkezeteken keresztül keres magának munkát a nyári hónapokra. Akik nem ezt a megoldást választják, azok egy része ismerősein keresztül, egy részük pedig egyéni munkavállalóként próbál elhelyezkedni a nyári szünidőben. A számokból tehát látható: a diákmunka- piacnak meghatározó szereplői a diákmunka-szövetkezetek. Ráadásul az idén áprilisban életbe lépett új szabályozás sok, korábban homályos kérdést is tisztázott a szövetkezetek körül.
– Az év eleji szövetkezeti törvény változása tisztába tett pár szürke foltot, például azt is, hogy a szövetkezeten keresztül történő munkavégzés nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek – mondta el lapunknak Gáll Tünde.

Az utcai promóciókkal foglalkozó proakt.hu vezetője szintén a változások között említette, hogy áprilistól a szövetkezeti munkás munkaszerződése kizárólag határozott idejű lehet, illetve hogy a szabadságra vonatkozó szabályokat nem szükséges alkalmazni diákmunkás esetén.

A legnépszerűbb diákmunkák

  • Árufeltöltés: 423–550 Ft/óra
  • Gyorséttermi munka: 450–600 Ft/óra
  • Promóciós munkák (szórólaposztás, hosztesz): 450– 650 Ft/óra
  • Irodai munkák: 450–550 Ft/óra


Mindenkinek megéri diákmunkást alkalmazni

Tapasztalatom szerint a kis- és középvállalkozások, a multik, sőt, a mikrovállalatok is keresik a fiatal munka­vállalókat. Mindegyik szektor a saját méretével arányosan veszi igénybe a diákmun­kásokat – véli Gáll Tünde. A pro­akt.hu vezetője szerint azonban nem csak a nyári szünetben éri meg ezek­nek a cég­eknek diákokat alkal­mazni. Mind­en olyan tevé­keny­sé­get, mely nem tölt ki egy teljes vagy mini­mum 4 órás munka­időt, célszerű diákokkal megoldani, hiszen a felnőtt munkavállaló számára nem valószí­nű, hogy kielégítő egy 2-4-6 órás, például szórólapos vagy kam­pányszerű tevé­keny­ség. Emellett a nappali tago­zatos képzésben részt vevő hallgató fő jogviszonya a tanulói, hallgatói jogvi­szony, így más jogok vonat­koz­nak rá, mint a felnőtt munkavál­lal­ókra. Persze az, hogy mely foglalkoztatási formában éri meg az adott cégnek diákot alkal­mazni, már egyedi mérlegelés kérdése.

Tudnivalók

  • A diákok már 15 éves kor­uktól vállalhatnak mun­kát, ekkor még azonban szülői hozzájárulás szükséges.
  • 15 év felett a nappali rendszerű képzésben tanuló diákok vállalhatnak munkát. Ehhez a diák törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása kell, melyet a munkaadónak kell leadni.
  • 16 év felett erre már nincs szükség. Diákmunkát végezhet, aki nappali rendszerű közép- vagy felsőfokú intézményban tanul.
  • A munkához szükség van adó-, illetve tajkártyára.
  • Az előbbit az APEH-től kell igényelni a diáknak, még a munkaszerződés megkötése előtt.

A szerződés megvéd

Egyed István, a Jogpont hálózat jogásza.

Számos rémtörténetet lehet hallani a nyári diákmunkákkal kapcsolatban, jó pár fiatallal megesett például, hogy nem azt a munkát végezték, amire jelentkeztek, vagy a munkaadó később nem akart fizetni. Hogyan lehet ezeket a problémákat elkerülni?
– Minden esetben mun­kaszerződést kell kötni! Ha valaki iskolaszövetkezeti tag, ak­kor a szövetkezettel köt ilyen megállapo­dást, ez védőernyőt is jelent a diákok számára. Ha ismerősön, családtagon keresztül helyezkedik el a diák, akkor is ra­gaszkodni kell a szerződéshez. Ebben szerepel­jen, hogy pontosan ki a munkaadó, milyen munkát kell végezni
és hol, mennyi az alap­bér, munkahelyi baleset esetén miként fizetik az ellátást, illetve hogy mikor fizetik ki az elvégzett mun­kát. Érdemes utánanéznie annak is, hogy mit lehet tudni a munkaadó cégről.

Kell adót fizetni a diák­munka után? Ha igen, miként?
– Minden állampolgár potenciális adóalany. Ha a munkaszerződésben meghatározzák a fizetést, ez után adót kell fizetni a diákok­nak is. A szövetkezeti tagság esetén ezt is az adott szervezet intézi. Aki önállóan jelenik meg a munkaerő­pia­con, annak önállóan kell intézni az adóbevallását.

forrás: metropol

A bejegyzés trackback címe:

https://diakmelo.blog.hu/api/trackback/id/tr882130251

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.