A szülői támogatás mellett egyre több diák vállal munkát: sokan a szorgalmi időszakban is – rendszeresen vagy alkalomszerűen –, míg mások csak nyáron. Ennek legegyszerűbb – bár nem feltétlenül a legjövedelmezőbb – módja, ha egy diákszövetkezethez csatlakozik a delikvens. Ekkor – a már legalább 16 éves, hallgatói, illetve tanulói jogviszonnyal bíró jelentkező – belépési díjat fizet, és egy szerződést is aláír.

Óradíjából az iskolaszövetkezet csak személyi jövedelemadót von le, s ezt be is fizeti az adóhatóságnak. Ugyanakkor a törvény úgy rendelkezik, hogy 3 188 000 forint éves jövedelemig a munkavállalókat adójóváírás illeti meg. Ennek mértéke az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka, de havonta maximum 15 100 forint. Így ha a diák havi bruttó jövedelme nem haladja meg a 69 940 forintot, nem vonnak tőle szja-t. Az adójóváírás igénybevételéről a diákok írásban nyilatkoznak a szövetkezetnek. Adóbevallást azonban nem kell készíteni.

Megbízási jogviszony alapján is vállalhat munkát az, aki még tanul (igaz, fizikai munka esetén nincs rá lehetőség). Ilyenkor – általános szabály szerint – a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, de ha komoly és igazolható költségei vannak a fiatalnak a végzett munkával kapcsolatban, kérheti, hogy csak a kifizetett összeg 50 százaléka számítson jövedelemnek. „A diáknak azonban ebben az esetben is kell adóbevallást készítenie, és a költségeiről, legyen szó utazásról vagy munkaeszköz-vásárlásról, nem elég nyilatkozni, hanem minden forintot bizonylatokkal kell igazolnia” – magyarázza Ruszin Zsolt. Tehát ha valaki például fordítást vállal egy cégnél, akkor mondjuk a nyomtatással kapcsolatos költségeit vagy a szövegmentéshez szükséges pendrive árát leírhatja költségként, ahogy a munkával összefüggő utazás jegyárát is. A költségeket rendezett nyilvántartásban kell kimutatni. A megbízási díjból a megbízó vállalkozásnak kell az adókat és járulékokat levonnia, illetve mindenről igazolásokat adnia.

Gyakorlaton, vállalkozásban

Az sem ritka, hogy a diákok szakmai gyakorlaton vesznek részt. Az ezért kapott díjazásuk egy része adómentes – hogy a kapott jövedelem hány százaléka, az attól függ, milyen iskola milyen típusú gyakorlatán vesznek részt. Egy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának gyakorlati képzése esetén például havonta a minimálbér összegéig él ez a szabály, a felett viszont már egyéb jövedelemnek minősül, és a szerint adózik a kapott jövedelem. Ha valakit tanulószerződéssel foglalkoztatnak, a szerződésben meghatározott teljes díjat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Bevallást csak az adómentes határ felett kell készíteni, és ekkor lépnek be a további adminisztrációs teendők is.

Vannak, akik már a felsőoktatásban töltött évek alatt vállalkozásba fognak. Esetükben először is érdemes számba venni, hogy miképpen szeretnék végezni a választott tevékenységet, és mely forma – egyéni vállalkozás, egyéni cég, esetleg bt – felel meg nekik a leginkább. Szem előtt kell tartani azt is, hogy minden vállalkozói kötelezettség éppúgy érvényes a diák vállalkozóra, mint bárki másra. Ugyanígy: ha egy hallgató fő- vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít, minden olyan jogszabályi előírás, adó- és tb-fizetési kötelezettség érinti, amely azokat a munkavállalókat, akik már kikerültek az iskolapadból.

forrás: HVG / eduline.hu

Módosult a munka törvénykönyve, ami többek között a diákmunkát is érinti. A munkáltatók számára egy ingyenesen letölthető tanulmányban foglalta össze a legfontosabb változásokat a NEXON.

Diákokat sok cég alkalmaz a nyári idény miatt megnövekedett forgalom kiszolgálására vagy a szabadságon lévő alkalmazottak helyettesítésére, azonban a fiatalok foglalkoztatására számos speciális előírás vonatkozik. Ilyen például az, hogy a diákok pihenőidejének el kell érnie a 12 órát (felnőtteknél ez csak 11 óra), és a fiataloknak hetente két pihenőnap jár, amiből az egyiknek mindenképpen vasárnapra kell esnie.

Külön jogszabály határozza meg azt is, melyek azok a munkakörök, amelyekben nem lehet alkalmazni a sérülékeny csoportba tartozókat (a diákok mellett például az öregségi nyugdíjkort elérőket). Ennek megfelelően szabályellenes, ha egy vállalat például anyagmozgatást bíz a diákmunkásokra.

Különösen sok cég köt megbízási szerződést a diákokkal, amellyel kapcsolatban szintén számos változás történt. „Idén például már külön nyilatkozatban kell kérni, hogy a költségeket a munkáltató bizonylat nélkül, 10 százalékos hányaddal számolhassa el, és a költségelszámolásról a diáknak is nyilatkozatot kell tennie. Amennyiben viszont a tételes elszámolást választja a megbízott, a költségeket a teljes megbízási díj erejéig elszámolhatja” – tette hozzá Dihen Lajosné adó- és munkaügyi szakértő a NEXON által szervezett szakmai konferencián.

A diákmunkához kapcsolódó változások mellett a munkaviszonyhoz és a felmondáshoz kapcsolódó általánosabb szabályokat is áttekintették a NEXON júniusi szakmai konferenciáján. A résztvevők például megtudhatták, mi a különbség a munkaviszony megszűnése és megszűntetése között, mikor jár a végkielégítés, és milyen esetekben nem mondhat fel a munkáltató. Mivel a rendezvényen számos gyakorlati információ is elhangzott, a NEXON úgy döntött, a konferencián készült teljes összefoglalót ingyenesen elérhetővé teszi mindenkinek, aki most feliratkozik hírlevelére az alábbi linken: http://www.nexon.hu/magunkrol/nexonhir/.

Több százezer magyar diák keres idén is munkát a nyári szünetben, hogy pénzt gyűjtsön tanulmányaira vagy csak a nyári szórakozásra. A helyzetük nem egyszerű: a szakértők szerint például Budapesten akár tízszeres is lehet a túljelentkezés egy-egy keresett munkára. Előnyben pedig azok vannak, akik év közben is dolgoznak, velük töltik fel első körben a helyeket.

A fiatalok döntő többsége a különböző iskolaszövetkezeteken keresztül keres magának munkát a nyári hónapokra. Akik nem ezt a megoldást választják, azok egy része ismerősein keresztül, egy részük pedig egyéni munkavállalóként próbál elhelyezkedni a nyári szünidőben. A számokból tehát látható: a diákmunka- piacnak meghatározó szereplői a diákmunka-szövetkezetek. Ráadásul az idén áprilisban életbe lépett új szabályozás sok, korábban homályos kérdést is tisztázott a szövetkezetek körül.
– Az év eleji szövetkezeti törvény változása tisztába tett pár szürke foltot, például azt is, hogy a szövetkezeten keresztül történő munkavégzés nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek – mondta el lapunknak Gáll Tünde.

Az utcai promóciókkal foglalkozó proakt.hu vezetője szintén a változások között említette, hogy áprilistól a szövetkezeti munkás munkaszerződése kizárólag határozott idejű lehet, illetve hogy a szabadságra vonatkozó szabályokat nem szükséges alkalmazni diákmunkás esetén.

A legnépszerűbb diákmunkák

• Árufeltöltés: 423–550 Ft/óra
• Gyorséttermi munka: 450–600 Ft/óra
• Promóciós munkák (szórólaposztás, hosztesz): 450– 650 Ft/óra
• Irodai munkák: 450–550 Ft/óra

Mindenkinek megéri diákmunkást alkalmazni

Tapasztalatom szerint a kis- és középvállalkozások, a multik, sőt, a mikrovállalatok is keresik a fiatal munka­vállalókat. Mindegyik szektor a saját méretével arányosan veszi igénybe a diákmun­kásokat – véli Gáll Tünde. A pro­akt.hu vezetője szerint azonban nem csak a nyári szünetben éri meg ezek­nek a cég­eknek diákokat alkal­mazni. Mind­en olyan tevé­keny­sé­get, mely nem tölt ki egy teljes vagy mini­mum 4 órás munka­időt, célszerű diákokkal megoldani, hiszen a felnőtt munkavállaló számára nem valószí­nű, hogy kielégítő egy 2-4-6 órás, például szórólapos vagy kam­pányszerű tevé­keny­ség. Emellett a nappali tago­zatos képzésben részt vevő hallgató fő jogviszonya a tanulói, hallgatói jogvi­szony, így más jogok vonat­koz­nak rá, mint a felnőtt munkavál­lal­ókra. Persze az, hogy mely foglalkoztatási formában éri meg az adott cégnek diákot alkal­mazni, már egyedi mérlegelés kérdése.

Tudnivalók

• A diákok már 15 éves kor­uktól vállalhatnak mun­kát, ekkor még azonban szülői hozzájárulás szükséges.
• 15 év felett a nappali rendszerű képzésben tanuló diákok vállalhatnak munkát. Ehhez a diák törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása kell, melyet a munkaadónak kell leadni.
• 16 év felett erre már nincs szükség. Diákmunkát végezhet, aki nappali rendszerű közép- vagy felsőfokú intézményban tanul.
• A munkához szükség van adó-, illetve tajkártyára.
• Az előbbit az APEH-től kell igényelni a diáknak, még a munkaszerződés megkötése előtt.

A szerződés megvéd

Egyed István, a Jogpont hálózat jogásza.

Számos rémtörténetet lehet hallani a nyári diákmunkákkal kapcsolatban, jó pár fiatallal megesett például, hogy nem azt a munkát végezték, amire jelentkeztek, vagy a munkaadó később nem akart fizetni. Hogyan lehet ezeket a problémákat elkerülni?
– Minden esetben mun­kaszerződést kell kötni! Ha valaki iskolaszövetkezeti tag, ak­kor a szövetkezettel köt ilyen megállapo­dást, ez védőernyőt is jelent a diákok számára. Ha ismerősön, családtagon keresztül helyezkedik el a diák, akkor is ra­gaszkodni kell a szerződéshez. Ebben szerepel­jen, hogy pontosan ki a munkaadó, milyen munkát kell végezni
és hol, mennyi az alap­bér, munkahelyi baleset esetén miként fizetik az ellátást, illetve hogy mikor fizetik ki az elvégzett mun­kát. Érdemes utánanéznie annak is, hogy mit lehet tudni a munkaadó cégről.

Kell adót fizetni a diák­munka után? Ha igen, miként?
– Minden állampolgár potenciális adóalany. Ha a munkaszerződésben meghatározzák a fizetést, ez után adót kell fizetni a diákok­nak is. A szövetkezeti tagság esetén ezt is az adott szervezet intézi. Aki önállóan jelenik meg a munkaerő­pia­con, annak önállóan kell intézni az adóbevallását.

forrás: metropol

Hamisított papírokkal jelentkeznek diákmunkára munkanélküli felnőttek. Ez az egyik oka, hogy sok középiskolás nem tud elmenni dolgozni a nyáron. A másik pedig az, hogy sok cég lemond a válság miatt az olcsó idénymunkaerőről. Ezek miatt több tízezer fiatal marad idén nyári munka nélkül.

Felmérések szerint ma Magyarországon kb. 210 ezer nappali tagozatos diák dolgozik, ebből kb. 120 ezer tanul felsőoktatási intézményekben, 90 ezer pedig középfokú iskolákban.

A 210 ezer fiatalból kb. 120 ezren iskolaszövetkezetekben, nagyságrendileg 60 ezren ismerősöknél, és nagyjából 30 ezren egyéni munkavállalóként keresnek munkát. Azon egyetemisták, akik már a tanulmányaik vége felé járnak, szem előtt tartják a gyakorlati tapasztalat megszerzésének fontosságát. Ebből adódóan sokan egyéni munkavállalóként – nem iskolaszövetkezeteken keresztül – keresnek olyan céget, ahol a pénzkeresésen kívül szakmai tapasztalatokra, és kapcsolatokra is szert tehetnek. A középiskolások főként szülőkkel „kézen fogva” próbálkoznak munkát vállalni ebben az időszakban, ami nem egyszerű, hiszen a fővárosban akár tízszeres is lehet a túljelentkezés egy-egy munkára. Többször és sokan elmondták már, amit csak megerősíteni tudok: azok, akik év közben is dolgoztak, esélyesebben indulnak a nyári lehetőségeknél, így ha ők betöltik a létszámokat, az „újak” hoppon maradhatnak.

Sokan keresnek irodai, vagy otthon végezhető munkát. az árufeltöltés és a gyorséttermi munka népszerűsége a tervezhetőségnek, és a viszonylag hosszabb távnak tudható be, hiába a viszonylag alacsony órabér. "A proakt.hu – utcai promóciók csapata kizárólag promóciós aktivitások szervezésére specializálódott. Nálunk a nyári időszakban - ugyan úgy, mint évközben -, a lelkes fiatalok hostess munkákra, szórólaposztásra, gerilla promóciókra, és Metropol újságosztó munkára jelentkeznek." - nyilatkozza Gáll Tünde a proakt.hu utcai promóciók vezetője. "Tapasztalatom szerint a kkv-k és multik, sőt, a mikro vállalatok is keresik a fiatal munkavállalókat, nem csak nyáron. mindegyik szektor a saját méretével arányosan veszi igénybe az diák munkásokat." - teszi hozzá.

Nem csak a nyári szünetben éri meg diákokat alkalmazni. minden olyan tevékenységet, mely nem tölt ki egy teljes, vagy minimum 4 órás munkaidőt, célszerű diákokkal megoldani, hiszen a felnőtt munkavállaló számára nem valószínű, hogy kielégítő egy 2-4-6 órás, pl. szórólapos, vagy kampányszerű tevékenység. ezen kívül a nappali tagozatos képzésben résztvevő hallgató fő jogviszonya a tanulói, hallgatói jogviszony, így más jogok vonatkoznak rá, mint a felnőtt munkavállalókra. Az, hogy mely foglalkoztatási formában éri meg adott cégnek a nyári munkását alkalmazni, egyedi mérlegelés és döntés kérdése. (megbízási jogviszony, alkalmi, egyszerűsített foglalkoztatás, tanulószerződés, munkaviszony, vállalkozói jogviszony, szövetkezeten keresztül végzett diákmunka)

Az év eleji szövetkezeti törvény változása tisztába rakott pár szürke foltot, mint például azt is, hogy az szövetkezeten keresztül történő munkavégzés nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, a szövetkezeti munkás munkaszerződése kizárólag határozott idejű lehet, illetve a szabadságra vonatkozó szabályokat nem szükséges alkalmazni diákmunkás esetén.

Április 1.-től megszűntek az AM könyvek és közteherjegyek, helyette egyszerűsített munkaszerződést kell kötni. Egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozik az alkalmi munka, háztartásban végzett munka, idénymunka – mezőgazdaság, idegenforgalom -, és közhasznú munka. A munkavégzés megkezdése előtt elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást az APEH felé, július 1-től a bejelentést SMS-ben is meg lehet tenni. Ha a munka alkalmi jellegű, vagyis legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen maximum 15 naptári napig, és egy éven belül legfeljebb 90 napig tart, alkalmazható az „egyszerűsített” foglalkoztatás. Nem gondolom, hogy ezek a változások nagyobb biztonságot adnának a diákmunkásoknak, mint eddig. Megfelelő munkaszerződéssel, hozzáállással, mentalitással és egy korrekt munkaadóval biztonságban érezheti magát a diák főleg azért is, mert egyre több jogvédő szervezet nyújt segítséget, ha a kommunikációs csatornában valamilyen hiba lépne fel.

saját forrás (diakmelo.blog.hu)

Idén is nőtt a munkát kereső diákok száma, a kör meghaladta a 200 ezret, ám a munkalehetőségek jelentősen csökkentek - olvasható a Napi Gazdaság pénteki számában.

A meghirdetett állásások száma harmadára esett, ráadásul ezekre egyre több esetben olyan felnőttek jelentkeznek, akik hónapok vagy évek óta munkanélküliek. Az önkormányzatok tizede gondol csak diákmunkák meghirdetésére, a lap által megkérdezett cégek pedig inkább az egy-másfél éve elbocsátott régi alkalmazottakat veszik vissza - olvasható a Napi Gazdaságban.

APEH: "Igen, a szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik, mivel a szüneteltetés ideje alatt tanulmányokat nem folytat, ezért főfoglalkozású egyéni vállalkozóként meg kell fizetnie a járulékokat."

APEH: "Nyári szünidőben végzett munkára is érvényes az, hogy ha a diáknak ez a munka alapozza meg az első nyugdíjbiztosítási jogviszonyát (pl. először dolgozik), akkor pályakezdőnek minősül, és be kell lépnie magánnyugdíjpénztárba tagnak."

forrás: apeh

A nyári szünetben évről évre több tízezer diák vállal munkát, ezért időszerű áttekinteni a fiatalkorú munkavállalók szünidei foglalkoztatásával kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. A munkaügyi ellenőrzések során feltárt ilyen jellegű jogsértéseket akár húszmillió forintos összeggel szankcionálhatja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség - figyelmeztet a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója.

Máriás Attila a fiatalkorú munkavállalók foglalkoztatásának feltételei kapcsán kifejti: „Munkaviszonyt munkavállalóként a 16 évnél idősebbek, illetve azok a 15. életévüket betöltött diákok létesíthetnek, akik általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali képzés keretében tanulnak és az iskolai szünetben kívánnak dolgozni. Amennyiben a munkavállaló még nem múlt el 16 éves, szünidei foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges, a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.”

„A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a foglalkoztató feladata – a bejelentésen túl – a munkaszerződés írásba foglalása, amelyben rögzíteni kell a felek lényeges adatait, a munkavállaló munkakörének konkrét és egyértelmű megnevezését (pl. pincér, árufeltöltő), személyi alapbérét, valamint a munkavégzés helyét – amely lehet állandó vagy változó, a munkavégzés ugyanis történhet több telephelyen is” - foglalja össze a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója a jogviszony létesítésével összefüggő munkáltatói kötelezettségeket.

Hozzáteszi: „A személyi alapbér meghatározása csak időbérben történhet, s figyelemmel kell lenni a minimálbérre: ez havibér alkalmazása esetén 73 500, napibér alkalmazása esetén 3380, míg órabér alkalmazása esetén 515 forint.”

„Fiatal munkavállalók esetében a Munka Törvénykönyve a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a fő szabályoktól eltérő, szigorúbb szabályokat állapít meg” - mutat rá a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója, hozzátéve: „A 18 évnél fiatalabbak munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg, s esetükben legfeljebb egyhetes munkaidőkeret alkalmazható.

A munkáltató két munkavégzés között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani a fiatal munkavállaló részére, míg a munkaközi szünet mértéke esetükben négy és fél óra munkavégzést követően 30 perc.” Tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai vagy rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be – összegzi a legfontosabb tudnivalókat Máriás Attila, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója.    

forrás: vg

A nyári szünidőben jól jön a néhány hét pihenést, szórakozást, külföldi utazást biztosító alkalmi diákmunka. Elöljáróban azonban mindkettő esetében a kockázatokra figyelmeztetnek a hatóságok.

Legyen a foglalkoztatás módja munkaszerződés, az egyszerűsített alkalmi munkavállalás vagy családtagi segítség, az idei nyáron kiemelt hatósági figyelemre számíthatnak a diákmunkások is. Külföldön a hatósági figyelem mellett a csalárd munkaadók rejtette kockázatot is viselniük kell a munkavállalóknak. Utóbbi csökkentésére a munkaadók előzetes leinformálását javasolják a közvetítők.

Egy-egy adandó idény- vagy diákmunka-lehetőségre általában tíz jelentkező jut, az elhúzódó válság ezt a piacot sem hagyta érintetlenül. A hivatali szervek előrejelzése szerint ráadásul az idénymunkát kiemelten ellenőrzik az idei nyári szezonban.

"A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel" - tájékoztattak a munkavállalás feltételeiről az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságánál. Mint kiemelték, a Munka Törvénykönyve általános feltételként írja elő a 16. életév betöltését, de az iskolai szünet időtartama alatt - a szülő beleegyezése esetén - foglalkoztatható az a 15. életévet betöltött tanuló is, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja a tanulmányait.

A munkaviszonyszerű foglalkoztatás esetén a munkáltatók kötelesek levonni és befizetni a járulékterheket, bérjellegű kifizetések után pedig az adott évről szja-bevallást kell benyújtaniuk a foglalkoztatottaknak. A fiatalok közül sokan próbálkoznak - akár egy nyári utazással összekötve - a külföldi pénzkeresettel is. Ilyenkor szinte kivétel nélkül az adott ország adójogszabályai szerint adóznak a munkavállalók. Ebben az esetben is nagyon fontos a legális munkavállalás, ellenkező esetben egy ellenőrzés kapcsán ugyanis nem csak bírságot, hanem esetleg diplomáciai bonyodalmat is kockáztatnak a résztvevők.

A feketefoglalkoztatás ráadásul kiszolgáltatottá is teheti a munkavállalókat, szinte minden évben akadnak pórul járt magyarok a spanyol narancsültetvényeken, vagy a görög vendéglátóknál. A kockázat csökkentése érdekében nagyon fontos a munkáltató leinformálása - bizalomkeltő lehet egy baráti, családtagi ajánlás -, de az uniós állásajánlatok (EURES) ellenőrzésében segítenek a munkaügyi kirendeltségek szakemberei is.

forrás: vnegyed

Napozási tanácsokat ad és kérésre bekrémezi a nyaralókat az a két fiatal, akit a francia turisztikai hivatal választott ki egy óceánparti strandnál végzendő diákmunkára. A “Krémező” álláspályázatot elnyerő két diák hetente 850 eurót (240 ezer forint) fog keresni hat héten át.

Ismét egy PR-akciónak is felfogható toborzásról érkezett hír, ezúttal Franciaországból. Egy kozmetikai cég által támogatott akcióban két diákmunkás július 10. és augusztus 22. között egy franciaországi óceánparti üdülőhely strandján felállított krémezőbódéban napozási tanácsokkal látja el a nyaralókat és naptejek termékmintáit osztogatja. A 700 pályázó közül kiválasztott 22 éves Estelle és a 19 éves Maksim kérésre be is kenheti az ott pihenőket, azonban a félreértések elkerülése végett a gyermekeket csak szülői hozzájárulással és jelenlétben, felnőtteknél pedig csak a hátat és az alkart.

Korábban már többször is beszámoltunk hasonló akciókról, például a “világ legjobb állásának” beharangozott ausztráliai szigetgondnoki munkáról vagy egy másik - luxus nászutas-helyek tesztelésére kiírt - álláspályázatról.

Annyit hozzáteszünk, ennek a valós álláspiachoz kevés köze, a kiírok részéről is inkább marketingköltség. Mindenestre azért jó dolog álmodozni...

forrás: monster

Háromszor annyi diák szeretne munkát vállalni nyáron Szombathelyen, mint amennyi férőhely rendelkezésre áll - ezt tapasztalják a vasi megyeszékhelyen működő iskolaszövetkezetek. Nem a válság miatt alakult ki a hosszú várakozási lista, a recesszió előtt is hasonló volt a tendencia - mondta Gadóczy József, az egyik országos iskolaszövetkezet Vas megyei régióvezetője. Hozzátette: iskolaszövetkezet kívül is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a diák-munkavállalókra.

forrás: rádió szombathely

A magyar diákszövetkezetek nagy része nem szervez külföldi munkát, viszont léteznek különféle ügynökségek, amik kimondottan erre specializálódtak. Fontos, hogy ne dőlj be különféle kétes hirdetéseknek, hanem kizárólag hivatalos nemzetközi diákügynökségeknél érdeklődj (ezekről a sulid adhat felvilágosítást, de érdeklődhetsz nyelvtanárodnál is). Mielőtt bármibe is belemennél, alaposan tájékozódj a feltételekről, hiszen előleget többnyire nem adnak, az első hetekben tehát számos esetben egyedül kell eltartanod magad. Fontos az is, hogy személyiségednek és adottságaidnak megfelelő munkát válassz.

A legnépszerűbbek az au-pair jellegű munkák is, amikor a szállás a munkaadó családnál van, és az étkezésedet is ők biztosítják. Ezeknek a munkáknak a legnagyobb előnye, hogy a meló mellett valamilyen tanulási lehetőséget is biztosítanak: nyelvtanfolyam (aminek költsége a munkaadó családot terheli), nyári egyetem (ami a legtöbb helyen ingyenes, viszont megélni mellette nem egyszerű). A babysitterkedés, délutáni korrepetálás, házvezetőnői munkák hátránya, hogy rengeteg múlik a szerencsén: milyen családot rendelnek melléd, hol kell laknod, milyen lehetőségeket kapsz. (Persze az élet egyébként is egy nagy kaland, semmire sincs garancia, ugye.)

Akárhogy is döntesz, egy ilyen komoly lépés előtt először mindenképpen próbáld ki az önállóságot: pár nap szülők nélkül, bevásárlás, mosás, egyszerűbb ételek elkészítése, pénz beosztása… hiszen ezekről a dolgokról egy ideig magadnak kell gondoskodnod! És ki tudja: a végén még lehet, hogy kedvet kapsz egy külföldi egyetemhez vagy egy helyes kinti pasihoz is!

forrás: neon

forrás: anna.hu

A nyári szünetben sok diák tervezi, hogy rövidebb-hosszabb időre munkát vállal. Stágel Bence, az IKSZ elnökhelyettese elmondta: gyakran megfigyelhető, hogy különösen a 15-18 év közötti középiskolások kiszolgáltatott helyzetben vállalnak nyári munkát, rájuk nézve hátrányos feltételekkel. A diákokkal gyakran nem kötnek munkaszerződést a munkáltatók, de olyan is sűrűn előfordul, hogy a szóban megbeszélt feltételeket utólag, egyoldalúan, a diák munkavállalóra nézve hátrányosan módosítja a munkáltató, különösen a bérezés vonatkozásában - sorolta a lehetséges problémákat.

Az IKSZ ezért arra kéri a munkaügyi felügyelőségeket és az érintett hatóságokat, önkormányzatokat hogy a nyári időszakban fokozottan ellenőrizzék a fiatal munkavállalók foglalkoztatási körülményeit, hogy ezzel elkerülhetőek legyenek a munkáltatói visszaélések. Ennek érdekében az IKSZ idén első alkalommal külön jogsegélyszolgálatot is működtet. A bejelentéseket, kérdéseket az iksz@kdnp.hu e-mail címre várják.

Magyar Nemzet

A héten figyeltünk fel arra a jelenségre, hogy az egyik nyugdíjpénztár képviselője szisztematikusan vadássza a diákmunkavállalókat forgalmas csomópontokon, pl. metró aluljárókban. Az ügynök különböző kérdéseket tesz fel:

- tagja vagy-e magánnyugdíjpénztárnak?

- hol dolgozol?

- tudod-e, ha nem szerződsz le vele gyorsan, 100.000 ft-ra leszel megbüntetve

Szeretnénk felhívni minden diák figyelmét arra, hogy semmilyen adatot ne adjon meg, illetve ne kössön szerződést ilyen formában - az utcán -, fenyegetőző, és zaklató embereknek.

A gazdasági válság a diákmunkásokra is hatással volt. A tavalyi évhez képest kb. 25 százalékkal csökkent a munkák száma, viszont az érdeklődés, a munkát vállalók száma 5-10 százalékkal nőt. Akinek sikerült nyári idénymunkát elcsípnie, nem keresett többet, mint tavaly.

Bővebben az [origo]-n.

Forrás: STOP/Kisalföld

Harminc százalékkal több diák keresi fel idén a Pannon Work mosonmagyaróvári kirendeltségét tavalyhoz képest, viszont a munkalehetőségek száma ugyancsak egyharmadával csökkent.

Kiszámíthatatlanság és bizonytalanság jellemzi a munkaerőpiacon a diákmunkát is idén. Egyre több fiatal érzi úgy, hogy zsebpénzét kiegészítené saját keresetével, főként a nyári vakáció idején.

- Sok fiatal érdeklődik nálunk a munkalehetőségekről, körülbelül harminc százalékkal többen regisztráltak idén, mint tavaly. Ezzel szemben a munkáltatók részéről csökkent a kereslet ugyancsak harminc százalékkal - világosít fel Bozi Arnold, a Pannon-Work mosonmagyaróvári kirendeltségének vezetője.

Elmondta: a diákmunkát a kiszámíthatatlanság jellemzi. Ennek elsődleges oka a bizonytalan gazdasági helyzet. Igaz, az idén viszont többször is előfordult, hogy a cég partnerei egyik nap azt mondták, nincs igény a diákmunkára, míg másnap jelentkeztek, hogy kérnek fiatalokat, mert váratlan megrendelésük érkezett. Ha a vállalkozók időszakos munkát kapnak, ez esetben nekik kedvezőbb, ha ezeket a feladatokat diákokkal teljesítik.

- Nagyon nehéz előre tervezni és látni, hogy hogyan alakul a 2009-es év.

Továbbra is a partnereinktől függünk, vagyis amennyiben tudnak nekünk feladato(ka)t adni, úgy segítünk diák tagjainknak. A fiataloknak egyébként a korábbi években már jól megszokott munkalehetőségeket - mint a csomagolás, összeszerelés, adminisztrációs munka - ajánljuk - hangsúlyozza a kirendeltségvezető. A 15-16 évesek kevesebb eséllyel indulnak, a munkaadók főként a 17-18 éves korosztályt preferálják. A három műszakos munkakörökben csak nagykorúakat alkalmazhatnak. A fiatalok diákmunkával megkereshetik a minimálbért, de a munka nehézségétől függően ennél akár jóval többet is. Óránként minimálisan bruttó 411 forintot fizet a munkáltató cég.

 STOP
 

Forrás: Jogi Fórum / OMMF
http://www.jogiforum.hu/hirek/21256

Amit a diákok nyári munkavégzésével kapcsolatban tudni érdemes – Összefogalaló a fiatal munkavállalókra vonatkozó lényegesebb munkajogi szabályokról és a szezonális munka jellemzőiről.

A nyári iskolaszünetben egyre több diák vállal rövidebb-hosszabb ideig munkát a következő tanév költségeinek fedezése, vagy csak egyszerűen a zsebpénze kiegészítése céljából.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) több éves munkaügyi ellenőrzési tapasztalatai alapján azonban tényként állapítható meg, hogy a fiatalok – közülük is elsősorban a diákok - nem igazán jártasak a munkajogi kérdésekben, vagyis nem ismerik kellően a munka világát, a rájuk vonatkozó, a garanciális jogaikat biztosító feltételeket. Sajnos éppen az ismerethiány miatt, sokan válnak a munkáltatói visszaélések károsultjaivá.

A nyári „diákmunkát” választó, vagyis a fiatal munkavállalókra vonatkozó lényegesebb munkajogi szabályokról és a szezonális munka jellemzőiről:

Diákmunka

A diákfoglalkoztatás esetében az első legfontosabb kérdés, hogy hány éves kortól lehet egyáltalán legálisan munkát vállalni.

A kérdésre a legpontosabb választ a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) adja meg, amikor rögzíti, hogy munkavállalóként munkaviszonyba főszabály szerint a 16. életévét betöltött személy léphet. Ha azonban már elmúlt 15 éves és általános iskolában, szakiskolában, középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában) nappali tagozaton tanul, az iskolai szünetek alatt (nyári, téli szünet) már ez a korosztály is létesíthet munkaviszonyt. Ennek azonban lényeges feltétele, hogy a 16 éves kor alatti személy szünidő alatti foglalkoztatásához a munkáltatónak előre be kell szereznie a szülő (törvényes képviselő) hozzájárulását is. Kivételesen a 16. életévét még be nem töltött tanköteles fiatal is vállalhat munkát a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport, modell, vagy hirdetési tevékenység keretében (a sport tekintetében részletes szabályokat tartalmaz a 7/2001. (X.4.) ISM rendelet.

A munkaviszony létesítéséhez a 16. életévét betöltött fiatalnak szülői hozzájárulás már nem szükséges.

A diákmunkát végző munkavállalók foglalkoztatására is általánosságban az Mt. rendelkezései az irányadóak, így érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód elvének is, vagyis ugyanazért a munkáért a fiatal munkavállalónak is ugyanazt a munkabért kell megkapnia, mint egy felnőtt munkavállalónak.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott diák-munkavállalók esetében is alkalmazni kell a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályozást, vagyis az egységnyi munkaidőre megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összegét, a mindennapok közismert szóhasználatával a minimálbért, ami a teljes munkaidő teljesítése esetén:

2009. január 1 -jétől:

• havibér alkalmazása esetén: 71 500 forint,
• hetibér alkalmazása esetén: 16 500 forint,
• napibér alkalmazása esetén: 3 290 forint,
• órabér alkalmazása esetén: 411 forint.

Fontos tudni, hogy a 18. életévüket betöltött, de nappali tagozaton tanulmányokat folytató diákok szünidei munkaviszonyára az Mt. eltérő szabályai nem érvényesülnek.

Az Mt. szerint a 18. életévüket be nem töltött személyek fiatal munkavállalóknak minősülnek és ezáltal rájuk, bizonyos tekintetben eltérő rendelkezések vonatkoznak.

Ezek az eltérések elsősorban a fiatal munkavállalók fizikai és pszichikai terhelhetőségével kapcsolatosak, velük szemben ugyanis az általános foglalkoztatási feltételek vonatkozásában jelentős foglalkoztatási korlátozások érvényesülnek, ezáltal a törvényalkotó a jogi szabályozás eszközével, célzottan a fiatalok egészségének, testi és pszichikai fejlődésének fokozottabb védelmét igyekszik biztosítani.

A fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális, illetve az általánostól eltérő, legfontosabb szabályok

A fiatal munkavállaló(t):

• tilos éjszakai munkára beosztani (ez az este 22 óra és reggel 6 óra közötti időszak),
• nem kötelezhető ügyeletre vagy készenlétre,
• mindenkor kötelező az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálata,
• tilos olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Ilyen munkaköröknek minősülnek a veszélyes anyagok közelében végzett munkák, a fokozott fizikai megterhelést igénylő munkakörök, földalatti munkák (pl. metróépítés), illetve mindazon munkák, amelyek esetében fiatalkorúak testi fejlődése, vagy egészsége veszélynek van kitéve,
• a 18. életévét be nem töltött munkavállaló esetében a napi munkaidő nem lehet hosszabb 8 óránál, és ennek megfelelően a heti munkaidő is legfeljebb 40 óra lehet.
• a fiatal munkavállalót nem lehet a napi 8, illetve a heti 40 órát meghaladóan munkavégzésre (rendkívüli munkavégzésre) kötelezni.
• minden négy és fél órát meghaladó munkaidő esetén legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani (felnőtt munkavállaló esetében ez csupán 6 óra munkavégzés után kötelező, és akkor is csupán 20 perc). Ez a szünet alkalmas arra is például, hogy a munkavállaló megebédeljen, pihenjen, felfrissüljön, regenerálódjon. A munkaközi szünet esetében a munkáltató dönthet arról, hogy annak időtartama beleszámít-e a munkaidőbe vagy sem,
• két munkanap között (tehát az egyik napi munkavégzés és a másik napi munkakezdés között) legalább 12 órának el kell telnie. Ezt az időt nem lehet lerövidíteni. Ha a fiatal munkavállaló több munkáltató számára végez egyszerre munkát, a részükre történő munkavégzés idejét is össze kell számítani. Ha például több helyen is dolgozik egyszerre munkaviszonyban, vagy valahol munkaviszonyban dolgozik, máshol pedig megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, akkor ezeket a munkaidőket össze kell számítani. Ezektől a szabályoktól az Mt. nem enged eltérést, azaz ezeket mindenképpen be kell tartania a munkáltatónak (megbízás esetén megbízónak, vállalkozás esetén vállalkozónak), együttesen munkáltatóknak,
• a 18. életév alatti munkavállalót a 20 nap alapszabadságon felül további évi 5 nap pótszabadság is megilleti, utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti. Rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a szabadság, a pótszabadsággal együtt természetesen időarányosan jár a munkavállaló részére (egy hónapos munkaviszony esetén tehát 2 nap). Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a neki időarányosan járó, de ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani.

A munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályok

A nyári munkát vállaló fiatal munkavállalók általában fokozottabban vannak kitéve a munkáltatói „önkénynek”. Ezért mindenképpen óvatosnak kell lennie a fiatalnak, amennyiben önállóan akar munkát vállalni (ilyenkor célszerű az önállóság ellenére is kikérni a szülő véleményét).

Az iskolaszövetkezeten, diákszövetkezeten keresztüli munkavégzés megfelelő biztonságot nyújt a fiatalnak arra, hogy az elvégzett munkáért járó munkabért meg is kapja. Ezek a szövetkezetek általában csak nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező diákokat (középiskolás, egyetemista, főiskolás) foglalkoztatnak. A komolyabb iskolaszövetkezetek, ahol betartják a jogszabályokat, szigorúan elkérik az iskolalátogatási igazolást is.

A munkaszerződés

A nyári szünidő alatti munkavégzésnek többféle legális formája is van, de a legbiztonságosabb természetesen a munkaszerződéssel végzett munka.

A munkaszerződés kapcsán a következő lényeges szempontokat kell figyelembe venni:

• A munkaszerződést írásba kell foglalni, még a munkavégzés megkezdése előtt.
• A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Ha a munkáltató nem foglalná írásba a munkaszerződést, akkor a szerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de csak a munkába lépést követő 30 napon belül (természetesen írásba foglalt munkaszerződés nélkül nehéz bizonyítani, hogy milyen munkára, milyen munkabér mellett állapodtak meg).
• A munkaviszony kezdete általában a munkába lépés napja, amelyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában pedig a munkába lépés napja a munkaszerződés megkötését követő nap.
• A munkaszerződésben meg kell határozni a személyi alapbért, a munkakört, illetve a munkavégzés helyét. Ugyancsak meg kell jelölni a munkáltató pontos megnevezését, címét, a munkavállaló nevét és lakcímét, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (pl. a munkáltató adószámát, hogy később ellenőrizni lehessen, hogy a munkáltató bejelentette-e, hogy a munkavállalót valóban munkaviszonyban alkalmazza).
• A munkáltatónak a munkaviszonyt már a munkavállaló munkába lépéséig be kell jelenteni az APEH részére is. Ezzel a munkavállaló, még ha rövid ideig tart is a munkavégzés önálló társadalombiztosításra szerez jogot, és később, amikor majd nyugdíjba vonul, ezen időszak is szolgálati időnek számít (ami a jelenlegi jogi szabályozás szerint a majdani nyugdíj összegére is kihatással van).
• Mindig meg kell jelölni, hogy ki a "munkáltatói jogok gyakorlója" (ki a „főnök”, kitől kapja az utasításokat).

A munkaszerződésben nem kötelező azokat a juttatásokat feltüntetni, amelyek a munka díjazásába beleszámítanak (pl. étkezési hozzájárulás, utazási költség-hozzájárulás, munkaruha-juttatás), viszont utalni kell rá, hogy esetleg kollektív szerződésben, vagy munkáltató utasításban hol találhatók ezek a szabályok. A munkaszerződés megkötésekor át kell adni a személyi igazolványt, az iskolalátogatási igazolást, a TAJ számot tartalmazó igazolványt, adókártyát. Ha a munkavállaló még nem töltötte be a 16. életévét, akkor a törvényes képviselő írásbeli engedélyét is. Megadhatja a munkavállaló a bankszámlaszámát is, amennyiben a munkáltatónál átutalással történik a fizetés (ez azonban – főként az ilyen rövid ideig tartó munkák esetében - nem kötelező). Fontos tudni, hogy

• személyi igazolványt minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár kap,
• TAJ-száma minden magyar állampolgárnak van,
• az adóazonosító jelet az APEH-től kell kérni (az APEH sok településen működtet ügyfélszolgálati irodát, de kisebb településeken a helyi önkormányzat segít az ügyintézésben),
• bankszámla minden banknál nyitható,
• a munkaszerződés megkötésével tehát létrejön a munkaviszony, amely alatt a munkáltató köteles betartani egyrészt az általános munkajogi szabályokat, másrészt pedig a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges munkajogi és munkavédelmi szabályokat is, amelyeket vagy egyéb jogszabályok tartalmaznak, vagy a munkáltatónál érvényes munkavédelmi szabályzat,
• a munkavédelmi szabályokról a fiatalkorú munkavállaló részére tájékoztatást kell adni.

Legális és munkaviszonyt eredményező lehetőség az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás. Ehhez ki kell váltani a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél az ún. alkalmi munkavállalói könyvet (ingyenesen kiváltható) ezzel ugyanazt a biztosítást kapja a munkavállaló, mint a "rendes" vagyis munkaszerződéssel munkaviszonyban állók. Alkalmi munkavállalói könyvvel különböző ideig lehet dolgozni, egy adott munkáltatónál egymást követően öt napot, de egy hónapban maximum 15 napot, illetve az egy éven belüli munkanapok száma a 90 napot nem haladhatja meg.

Az is megengedett, hogy egy éven belül több munkáltatónál vállaljon valaki alkalmi munkákat, ebben az esetben, egy naptári évben legfeljebb 120 napot lehet vállalni.

Az AM könyvvel való munkavégzés ideje legális munkaviszonyban töltött időnek számít, a munkáért kapott munkabért, a munkakört és a munkavégzés napját a könyvben fel kell tüntetni, a feleknek aláírni, tehát - minden legális.

Az egyszerűbb adminisztráció mellett a munkáltatót csak az a kötelezettség terheli, hogy ún. közteherjegyet váltson, a munkavégzés kezdetén az AM könyv kitöltse és a közteherjegyet beragassza(ezzel igazolja az elvégzett munkát).

Fontos tudni, hogy az AM könyv rovatait még a munkavégzés megkezdése előtt ki kell tölteni, majd a könyvet a munkavállalónak a munkavégzés idején is magánál kell tartania!

A nyári munkát végző diákok esetében leggyakoribb probléma a munkaszerződés nélküli munkavégzés. Sok munkáltató, bízva abban, hogy „megússza” munkaügyi ellenőrzés nélkül, szívesen foglalkoztatja a fiatalokat munkaszerződés nélkül, hiszen ebben az esetben nem kell megfizetni a munkabér utáni adót, járulékokat.

Írásba foglalt munkaszerződés nélkül azonban nincs semmiféle garancia arra, hogy a munkavállaló a hónap végén ténylegesen meg is kapja a munkabért, illetve hogy esélye legyen egy esetleges munkaügyi perben.

A munkaviszonyból származó igények érvényesítése

Amennyiben a munkáltató a munkavégzés során nem tartja be a munkavállalókkal szemben a jogszabály szerinti kötelezettségeit, természetesen munkaügyi bírósághoz lehet fordulni (e perek azonban óhatatlanul hosszabb ideig eltartanak és a fiatalkorú általában nem rendelkezik olyan jártassággal, hogy érdekeit megfelelően érvényesíteni tudja).

Ugyancsak lehetőség nyílik rá és gyorsabb jogorvoslást is jelenthet, ha bejelentést tesz az illetékes munkaügyi felügyelőséghez. A munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentés esetén felügyelőink helyszíni ellenőrzést tartanak, és szabálytalanság megállapítása esetén kötelezhetik a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére és ilyenkor többnyire munkaügyi bírság megfizetésére is.

A munkabért fiatalkorúak esetében is az általános szabályok szerint terhelik a levonások, tehát személyi jövedelemadó-előleget, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot vonnak le.

Fiatal munkavállalók külföldön az adott ország szabályai szerint vállalhat munkát. Ezek a szabályok országonként eltérőek lehetnek. Az Európai Unión belül külön irányelv szabályozza a fiatalkorú munkavállalók védelmét, ezért az unió országaiban jelentős eltérések nincsenek.

Végezetül ki kell emelni, hogy a magyar foglalkoztatási gyakorlatban nem igazán elterjedt az egy – két hónapos nyári diákmunka ideje alatt a munkavállaló által „kitermelt” és őt megillető szabadság kiadása, de a megváltása sem. A szabadság kérdésére azért is hívjuk fel elsősorban a fiatal munkavállalók figyelmét, mert arra a kettő, vagy négy napra járó összeg, ami a ki nem adott szabadságok ellenértékeként illeti meg őket még a napi minimálbér (3.290.-Ft) alkalmazása esetén is olyan jövedelem, amit egyetlen diák sem hagyhat a munkáltatója zsebében.

Az idénymunka szabályai

A nyári mezőgazdasági munkák kezdetével fokozottabban a figyelem középpontjába kerülnek az idénymunka szabályai. Az idénymunka azonban – bár jellegében valóban kötődik ehhez – jóval szélesebb kört ölel fel.

Az idénymunka fogalma

Az idénymunka – a törvényi megfogalmazás szerint – az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 117. § (1) bek. j) pont]. Kollektív szerződés az idénymunka fogalmát ettől eltérően is definiálhatja.

Az adott munkakörbe tartozó munkavégzési feladatok idényjellege csak az összes körülmény alapos vizsgálata alapján minősíthető. A tevékenység akkor nevezhető idénymunkának, ha az elvégzendő feladat objektív okok miatt csak az év egy meghatározott időpontjában, időszakában végezhető el. Fontos hangsúlyozni az objektív elem meglétét; ez az objektív elem általában természeti okra vezethető vissza. Amennyiben a munkavégzés periodikus jellege részben vagy egészben a munkaszervezés körülményeitől, a megrendelői igények változásaitól függ, a munkavégzés nem minősíthető idénymunkának. Az idénymunka értelmezése során lényeges, hogy a szezonális jelleget valóban az objektív körülmények alapozzák meg és ne esetleges munkatorlódás, rossz munkaszervezés vagy egyéb gazdasági körülmény.

A munkavégzés tehát csak abban az esetben minősíthető idénymunkának, ha az adott áru vagy szolgáltatás természetéből fakadó objektív körülmények miatt az év meghatározott időszakában (időpontjában) a munkavégzés mennyisége jelentős mértékben megnő, vagy kizárólag ebben az időszakban (időpontban) végezhető el.

Idénymunka a mezőgazdaságban

Tipikusan ez jellemző a mezőgazdasági munkálatokra, amikor a munkavégzés idényjellegét a termelés biológiai, természeti adottságai határozzák meg.

A mezőgazdasági munkák esetében is mindig egyedileg kell vizsgálni a munkák idényjellegét. Az idénymunka minősítése esetében itt is mindenkor az adott – a munkáltatótól és a munkavégzés körülményeitől független – objektív okokat kell vizsgálni. Ha az idény elmúlik, és a munkavállalót más munkakörben foglalkoztatják, erre a munkakörre már a szigorúbb szabályokat kell alkalmazni. Ha pl. a munkáltató a mezőgazdasági termények szüretelésén, betakarításán kívül terményfeldolgozást is végez, vagy félkész terméket állít elő, ez a tevékenység már nem minősíthető automatikusan idénymunkának, ha nem áll fenn olyan (munkáltatótól és munkaszervezési körülményektől független) objektív ok, amely megalapozná a munkavégzés mértékének jelentős növelését (pl. az áru romlandósága).

Más a helyzet azonban az állattenyésztés, -feldolgozás körében. E tevékenységek nem minősíthetőek idénymunkának, miután a rendelkezésre álló technológiáknak köszönhetően már az év egészében folytathatók – függetlenül a piaci kereslet szezonális változásaitól.

Idénymunka az építőiparban

Sajátos a helyzet az építőipar területén. Az út- és közműhálózat építése, az építőipari tevékenység – a gyártástechnológia sajátosságaiból adódóan – idénymunka jelleget ölthet (akár a nagy meleg, akár a fagypont alatti hőmérséklet miatt). Mindezen tevékenységek esetében azonban az idénymunka-jelleg minősítését egyedileg lehet csupán meghatározni.

Idénymunka a kollektív szerződés felhatalmazása alapján

Mint említettük, a munkajogi szabályozás megengedi, hogy kollektív szerződés eltérően határozza meg az idénymunka fogalmát. Az Mt. 117. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott feltételektől azonban csak annyiban térhet el a kollektív szerződés, hogy a munka idényjellegét más objektív ismérvvel jelöli meg. Az idényjelleget azonban mindez nem érinti; a szabályozás tehát nem nyújt lehetőséget korlátlan eltérésre. Az adott munkakörbe tartozó munkavégzési feladatok esetében vizsgálni kell egyúttal az egyes tevékenységek egymáshoz való kapcsolódását, egymásra épülését is (ily módon például – az eset összes körülményeit vizsgálva – adott esetben az épületgépészeti tevékenység (mely egyébként általában az év bármely szakaszában végezhető) is ölthet idénymunka jelleget, amennyiben a hozzá szorosan kapcsolódó építőipari tevékenység idényjellegű.

Az idénymunkára vonatkozó eltérő szabályok

Az idénymunka sajátosságaira tekintettel az általában szigorú, a munkavállalókat védő rendelkezésektől a munkajogi szabályok eltérést engedélyeznek, a tevékenység hatékony ellátása érdekében. Ezeket az eltérő szabályokat elsősorban kollektív szerződésben kell rendezni. A továbbiakban ezekre az eltérő szabályokra térünk ki.

1. Általános szabály szerint éjszakai munkának minősül a huszonkét és hat óra között teljesített munkavégzés. Idénymunka esetében – kizárólag kollektív szerződés alapján - az éjszakai munkának minősülő időszak hét óránál nem lehet rövidebb, és ebbe a huszonnégy és öt óra közötti időtartamot bele kell számítani.

2. Idénymunka esetén a napi munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve tizenhat heti munkaidőkeretben is meghatározható. Kollektív szerződés az idénymunkát is végző munkavállaló esetében legfeljebb éves, illetve 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat [Mt. 118. § (1) bek. b) pont, (3) bek.].

3. Általános szabály szerint a munkavállaló részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés idénymunka esetén ezt a szabályt úgy módosíthatja, hogy legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 123. § (2) bek. d) pont]. (A felek megállapodása ilyen eltérést nem írhat elő.)

4. Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, idénymunka esetében a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható (ebbe azonban havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak is bele kell esnie). A felek megállapodása alapján a pihenőnap legfeljebb kéthavonta, kollektív szerződés esetén legfeljebb hathavonta részben vagy egészben összevontan is kiadható (Mt. 124. §).

5. Idénymunka esetén vasárnapi, rendes munkaidőben történő munkavégzés is elrendelhető. Ugyancsak eltérési lehetőség nyílik a kollektív szerződésben az alól a szabály alól, hogy hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap biztosítása kötelező. Nem kötelező továbbá vasárnapi munkavégzés esetén az ezt közvetlenül megelőző szombati napra pihenőnap biztosítása (Mt. 124/A. §).

Megbízási szerződés alkalmazási lehetőségei

Munkaügyi ellenőrzés esetén az OMMF területi szervei a hatósági ellenőrzés során megállapított körülmények alapján minősítik a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokat. Az Mt. 75/A. § (2) bekezdésben foglalt jogszabályi rendelkezések értelmében a szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére - így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a 102-104. §-okban meghatározott jogokra és kötelezettségekre - tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani. A munkavégzésre irányuló polgári jog körébe tartozó jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolását egyedi jelleggel, a jogviszony tényleges tartalmi elemeinek átfogó vizsgálatával lehet elvégezni.

A jogviszony alapján ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható meg. A nyári rövid időtartamú (pl. néhány órás) munkafeladatok elvégzésére jogszerűen köthető megbízási szerződés, ha annak feltételei maradéktalanul fennállnak. Mindig az adott eset alapján állapítható meg, hogy az ellátandó tevékenység önállótlan, függő munkaként jelenik meg (ez esetben munkaviszonyról van szó), vagy a megbízás jellemzői valósulnak meg. Megbízási jogviszony alapján a megbízott kötelezettséget vállal a megbízó által rábízott ügy megfelelő gondossággal történő ellátására, ennek érdekében tevékenység kifejtésére. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni, de nincs olyan függőségi viszony, mint munkaviszony esetén. Ha hierarchikus alá-fölérendeltség valósul meg a felek között, mely például a vezető, vagy megbízott munkavállaló napi rendszerességgel történő ellenőrzésében nyilvánul meg akkor az egyoldalú irányítási és utasítási jogkör fennállását jelzi. Amennyiben mellérendeltség áll fenn, szükségtelen a feladatok napi meghatározása, ellenőrzése.

Megbízási jogviszony esetén a megbízás ellátásáért jár az előre meghatározott jövedelem, nem bizonyos óraszámú munkavégzés ellenértékeként jelenik meg kifizetendő összeg. Megbízás esetén a munkára fordított időt egyénileg, egymástól függetlenül saját maguk határozzák meg a megbízottak. A munkaviszony fennállását támaszthatja alá az a tény is, hogy a dolgozók a munkáltató által biztosított nyersanyag és munkaeszköz igénybevételével végzik munkájukat.

Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a felek polgári jogi szerződéskötésre utaló egyező magatartása esetén is megállapítható a munkaviszony fennállása, ebben az esetben a felek egyező akarata sem vonhatja ki a jogviszonyt a munkajog hatálya alól. A szerződéseket ugyanis valóságos tartalmuk szerint kell megítélni. Azok a szerződések tehát, amelyek megjelenésükben nem a valós szerződési akaratot hordozzák, színlelt szerződésnek minősülnek és semmisnek tekintendők. Ilyen esetben a feltárt tényállás alapján a munkaügyi felügyelők jogosultak a felek közötti jogviszony minősítésére. Ez a jog magában foglalja a foglalkoztatói, illetve munkavállalói minőség megállapítását is.